Dizájnelem, amit a keresők is szeretni fognak: az email cím

A legkülönfélébb tematikájú blogokon találunk valamiféle kapcsolatfelvételi lehetőséget, nem egy esetben találkozhattunk már olyannal, hogy egy rendkívül nívós oldalon szinte esztétikátlan volt a szerzők email-címe, holott egy postafiók vagy éppen a leveleket csak adott irányba továbbító, saját domaines megoldás nem kerül többe néhány garasnál. A jelenséget ismét több oldalról járjuk körül.

Az összes hagyományos sajtóterméknél megszokhattuk, hogy fel van tüntetve valamilyen cím, ahova az olvasók írhatnak. Ami az online tartalmakat illeti, a kapcsolatfelvételi űrlap jó ötletnek tűnik, valójában viszont sokkal személytelenebb ahhoz képest, mint amikor a szerző email címe fel van tüntetve, így az olvasó közvetlenül tud írni neki.

Mi indokolja az egyébként a felhasználó számára kénylemetlen űrlapokat? Az ilyesmi jól használható az irkálók lelombozására, és a felesleges levéláradat csökkentésére, nem véletlenül használják ezt a módszert például az ügyfélszolgálatoknál, ahol fontos mérési szempont, hogy hány igény NEM érkezik be. Persze, tudjuk, a ticketing rendszer miatt van, de ez nem igaz, mert a hagyományos emaileket is el lehet látni ticketekkel.

A másik egy XX. századi félelem, hogy ha valahová kikerül az email címünk úgy, hogy a kukac karatert nem helyettesítjük a “kukac” szócskával, az egyenlő az adott email cím kinyírásával, mert fél órán belül teletömik a levelesládát a spamelők. Tizenöt évvel a spamfilterek megjelenése után ez ma már egyáltalán nem igaz. Pláne, ha valaki valamilyen felhős szolgáltatást használ, ahol a szolgáltató elemi érdeke, hogy ne hagyja floodolni az előfizetők levelesládáját, a spam-áradattól való félelemre nyugodtam mondhatjuk, hogy atavisztikus.

Az email ráadásul jobb a címzettnek is, mivel a feladó ugyan írhat olyan címről, amiből nem nagyon lehet következtetni a kilétére, aki viszont valamiféle normális visszajelzést szeretne kapni a szerzőtől, sanszosabb, hogy normális címről küld majd emailt. A netes műfajok folyamatosan folynak össze, amiről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ha egy portálnak, blognak, mikroblognak a fejléce, betűtípusa az arculat szerves részeit képzik, miért lenne ez alól kivétel éppen az email cím? Amivel kapcsolatban azért valljuk be, elvárható, hogy legyen valamilyen formája olyan esetben, amikor éppen egy ICT-vel foglalkozó blogról van szó.

Egy, a napokban publikálásra kerülő posztban részletesen kitérünk rá AI-megközelítésben, hogy mitől szeretnek valamit a keresőmotorok jobban vagy kevésbé.

Nem nehéz belátni, hogy a keresőmotor komolyabban fog venni egy olyan webhelyet, amihez normális emai lcímek tartoznak, aminek az oka minden részletében nyilván hétpecsétes titok, sejtéseink azért lehetnek. A kereső persze hogy komolyabban fog venni egy olyan oldalt, aminél nem fantázianévvel, ráadásul 2 perc alatt regisztrálható ingyenes cím van feltüntetve a szerzők elérhetőségénél, hanem azonos a domain, aminek nyilván van egy felelőse.

Vegyük észre, hogy mi is nyilván sokkal hitelesebbnek tartunk egy olyan oldalt, ahol a szerzők névvel vállalják az írásaikat (ami lehet ugyan fantázianév is), ha egy ahhoz passzoló email cím is van hozzá kapcsolva, éppen a szöges ellentéte annak, amit a hülye konteós oldalaknál láthatunk. Igen, igen. A keresőmotornak emberi értelemben érzései nincsenek ugyan, viszont bizonyos értelemben esztétikai érzéke, na meg mérlegelőképessége egy-egy oldal hitelességével kapcsolatban annál inkább, ahogy arról a következő posztban szó lesz.

Ami a technikai megvalósítást illeti, nagyon labilis megvalósítás, amikor az adott címre küldött leveleket csak forwardolja egy szolgáltatás a szerző postafiókja felé, egy-egy freemium vagy filléres levelezőrendszer beállítása viszont már teljesen elegendő lehet, ahogy arról a tervek szerint kurzus is lesz. A komolyabb szerkesztőségekben pedig a legpraktikusabb megoldás lehet, ha hosztolt vagy éppen cloudban futó Microsoft Exchange van beállítva, aminek az üzemeltetésével kapcsolatban éppen a Netacademia egyik tanfolyama minden részletet lefed.

Korábban az egyszerűsége és a letisztultsága miatt rendkívül népszerű volt a Google Apps, mai nevén G Suite, ami ingyenesen biztosított – pongyola megfogalmazásban – saját domaines Google Mail levelezést. 2011. április 26-adika alighanem eléggé kellemetlenül érintette azokat a Google Apps adminokat, akik 10-nél több felhasználóval használták a szolgáltatás. A Google először az 50 felhasználót leszorította 10-re, majd teljesen előfizetésessé tette a Google Apps-t.

all-in-one-saas
All in one Software as a Service

Néhány dolgot viszont nagyon fontos tudni a G Suite-ról. Egyrészt a korábbi regisztrációkat visszamenőlegesen nem tették fizetőssé, ezek az ún. legacy csomagok. Viszont abban az esetben, ha az admin volt olyan elővigyázatlan, hogy rákattintott a dashboardon vöröslő UPGRADE-re 30 napos kipróbálási lehetőséggel, supporttal, utána már nem volt semmilyen módon lehetősége visszatérni az ingyenes változathoz! Az pedig azért nagyon nem mindegy, hogy ingyenesen vagy 10 felhasználóval számolva évenkénti 600 dollárért használható ugyanaz, mivel egy-egy fiók havi díja 5 USD körül van, csak az entry level esetén.

Természetesen nemcsak a levelezés, hanem közel 100 Google-szolgáltatás használható saját domaines végződéssel.

g-suite-google-apps
Hivatalosan nincs legszigorúbb DLP, viszont audit igen

További, amit nagyon fontos tudni a legacy G Suite-ról, hogy nem csak egyetlen domain lehet alá bekötve, hanem szinte akármennyi, aztán vagy a governance szerint beállítható vagy a felhasználóra bízható, hogy melyik végződéssel használja a szolgáltatáscsomagot.

Ugyancsak fontos, hogy az elsődleges domain nem cserélhető ki úgymond, viszont egy-egy nevet évenként 10 USD-ért megújítani annyira nem fájdalmas. Márpedig ha az elsődleges domaint, amivel eredetileg regisztrálta az admin a Google Apps-t, nem újítják meg, igencsak izgalmas pillanatokat okozhat működés közben, másrészt nyilván regisztrálhatóvá válik más számára is, aki ráadásul ha tudja, hogy G Suite volt bekötve a domain alá, korlátozás nélkül viheti az egész házat, mivel a G Suite admin elfelejtett jelszava az elsődleges domainhez tartozó zóna módosításával is kérhető!

Kísérleti jelleggel mostantól ehhez a bloghoz is tartozik szabályos formátumú email cím, igaz, még csak egy, a bardoczi.akos@elemzes.netacademia.hu.

A freemiumok közül a Google Apps-t emeltük ki, mert a legelterjedtebb volt. Különös érdekessége még az immár közel 10 éves történetnek, hogy a Microsoft ugyancsak nyújtott ilyen szolgáltatást, azaz olyan volt, mintha teljesen ingyen adtak volna Office 365-öt – ami persze akkor még nem volt – tokkal-vonóval, mindennel. Mégsem tudta felvenni a versenyt a Google Apps-szel és persze ugyanúgy kivezették az ingyenes csomagokat.

Hogy most elérhető-e hasonló komplett freemium szolgáltatáscsomag? Természetesen, több is, amik közül nem lehet egyikre sem mondani, hogy jobb lenne a másiknál, egy-egy szolgáltatás vagy szempont alapján erősebb. De ez már egy másik elemzés története lesz.